Az UNO-House neve a serényebb anyagi helyzetű turisták körében fogalommá nőtte ki magát az utóbbi években.Potom 1650 jenért meg lehet szállni benne, ami egész egyszerűen verhetetlen szállásdíj az egész főszigeten. Persze azért cserébe ne várjunk makulátlan ágyneműt (habár ki vannak mosva, rongyosak és szakadtak), steril padlókat, illetve egy ágyas szobákat. A kedves vendég futonokon, azaz japán matracokon alszik, lerobbant tatamis szobákban, papírvékony falak között, így aztán a konyhában dorbézolók hangja az egész házat betölti. A WC-be és a mosdóhelyiségekben fapallókon keresztül vezet kalandos, utunk, a gyanús kinézetű mosógépben talán jobban járunk, ha nem mossuk ki a ruháinkat, ha légkondit vagy tévét akarunk, akkor dobjunk bele pénzt. Látszólagos ziláltsága ellenére a szigor lengi be a házat: mindenhol, a falakon, a mosdókagyló fölött, a folyosókon, a konyhában szamurájokkal, gésákkal díszített, kézzel rajzolt táblácskák figyelmeztetnek két nyelven is a ház szabályokra: ne csinálj zajt, így húzd le a wct, ide pakold el az edényeidet, eddig jelentkezz ki. A hangulat viszont utánozhatatlan, s a kopott falak között ugyancsak kellemes átmeni turistabarátságok születhetnek: ha egyedül is utazik az ember, a konyhába beülve biztosan talál magának alkalmi útitársat.