Eredeti n�pi vall�s ›Jap�nban a sint�, az 'Istenek �tja' (sintoizmus). Mitol�gi�j�t �rz� legr�gebbi iratok Kr. u. 712: a Kodzsiki, 'R�gi esem�nyek t�rt�nete' �s 720: a Nihonsoki 'Jap�n kr�nik�ja'. E kv-ek a kami, az istenek vil�g�t ecsetelik. K�l�n�sen fontos az Izanagi �s Izanami istenp�r, kik a jap�n szigeteket teremtett�k, valamint Amateraszu napistenn� �s Szuszano� viharisten. A jap�n cs-ok, az els� legend�s Dzs�mmu cs-t�l kezdve a sint� mitol�gia szerint Amateraszu lesz�rmazottai. - A sint� rengeteg istent ismer: hegyeknek, f�knak, foly�knak, csal�doknak, eszk�z�knek, stb. megvan a maga istene. Kiv�l� embereket, �s�ket hal�luk ut�n istenk�nt tisztelnek. - Az �s�k tisztelete k�l�n�sen nagy szerepet j�tszik a jap�n vall�soss�gban. A csal�dok k�teless�g�knek tartj�k az �s�kr�l val� vall�sos megeml�kez�st �s a tisztelet�kre v�gzett szertart�sokat. A legt�bb csal�di otthonban, f�k�pp a

16. sz., a Tokugava-korszak �ta, szok�s kamidan�t (sint� istenpolcot) v. bucudant (buddhista olt�rt) v. mind a kett�t tartani, melyn�l a csal�dtagok az �s�k tisztelet�re v�geznek im�kat �s szertart�sokat. Az augusztus h�napban tartott bon-t�nccal az eg�sz falusi vagy v�rosi k�z�ss�g egy�tt �nnepli az �s�k szellemeit. - A sint� vall�sban nagy szerepet j�tszanak a tisztul�si szertart�sok. Az emberek �rzik, hogy sz�ks�g�k van megtisztul�sra: ez�rt moss�k meg kez�ket �s �bl�tik ki sz�jukat (miszogi), miel�tt egy szent�lybe l�pn�nek, �s ez�rt tartanak a szent�lyekben �j�vkor k�l�nb�z� tisztul�si szert-okat. - A sint� szent�lyek a term�szet �l�n �llnak, hatalmas szent f�k �rny�k�ban. A szent�ly t�bb �p�letb�l �ll. A l�togat�k rendesen a szent�ly el�tt �llva v�gzik im�ikat. A kannusi, a sint� papjai hagyom�nyos feh�r �lt�zetben, magas, fekete sapk�ban mondj�k az �ld� �s tisztul�st hoz� im�kat �s vezetik a h�zass�gk�t�si szert-okat. A h�ts� szent�lyben az istens�g szimb�lumait (t�k�r, kard, stb.) �rzik. - A sint� vall�s igen l�nyeges eleme a macuri, az �nnep. A napt�ri �v k�z�s �nnepei (pl. �j�v) mellett minden szent�lyben meg�lik az illet� szent�ly saj�t �nnep�t dobol�ssal, zen�vel, �nekkel, felvonul�ssal �s sz�mos m�s hagyom�nyos szert-sal. A felvonul�skor rudakon v. emberek �ltal h�zott d�szes kocsin k�r�lhordozz�k a mikosit, az istens�g szimb�lumait rejt� d�szes l�d�t. - A sint� kezdett�l fogva szolg�lta a pol. hatalmat. Az istenek �ltal teremtett jap�n szigetek szt f�ldnek, tenn� pedig, a napistenn�t�l sz�rmaz� cs�sz�r szt szem�lynek sz�m�tott.

1868: a Meidzsi-korszak kezdet�t�l a sint�t �llamvall�snak min�s�tett�k, �s egyes sint� szert-okon val� r�szv�telt �llampolg�ri k�teless�gnek tekintett�k. A sint� vall�s imperialista c�lokra val� felhaszn�l�s�nak a II. vh-ban elszenvedett veres�g vetett v�get: az �j alkotm�ny elrendelte a vall�s �s az �llam szigor� elv�laszt�s�t, megtiltotta b�rmely vall�s �llami t�mogat�s�t �s az �llami isk-ban t�rt�n� vall�soktat�st. -

2. Az Indi�ban keletkezett ›buddhizmus K�n�n kereszt�l hatolt be Jap�nba, a Mah�j�na-buddhizmus form�j�ban.

552: egy koreai kir. k�ld�tts�g hozott els� �zben buddhista szent iratokat Jap�nba. A buddhizmus terjed�s�t nagyban el�mozd�totta Szuiko csn� (ur. 593-628) helytart�ja, S�toku hg. Az �ltala alap�tott Nara melletti H�rjudzsi szent�ly ma is ~ egyik legszebb buddhista �p�letegy�ttese. A 7-8. sz: K�n�b�l �tterjedt Jap�nba �s vir�gz�snak indult t�bb buddhista felekezet. A buddhizmust S�mu cs�sz�r (ur. 724-749) �llamvall�ss� tette, �s minden tartom�nyban hivatalos monostorokat (kokubundzsi) �p�ttetett. A Nar�ban �p�lt f�monostorban, a T�daidzsiban �ll�ttatott �ri�si m�ret� Buddha-szobor ma is �ll. A buddhizmus nem �tk�z�tt �ssze a sint�val, hanem egybeolvadt vele. A n�pszer� buddhista istens�geket gyakran sint� istens�gekkel azonos�tott�k. A jap�nok manaps�g sem �rzik ellentmond�snak, ha r�szt vesznek mind sintoista, mind buddhista szert-okon. �gy pl. a h�zass�gk�t�st rendesen sint� szt�lyekben tartj�k, a temet�st �s a halottakr�l megeml�kez� im�t buddhista szerz-ekkel v�geztetik. - A Heian korszakban a Tendai �s Singon felekezetek hatoltak be Jap�nba; az el�bbi monostorai f�k�pp a Kiot� melletti Hiei hegyen �p�ltek, ahol vir�gkor�ban 40 ezer szerz. �lt, az ut�bbit K�kai hozta be K�n�b�l, �s a K�ja hegyen �p�tett monostorokat. - A Kamakura-korszakban a zen felekezet hatolt be Jap�nba, �s indult nagy vir�gz�snak. A jap�n zen-buddhizmus legnagyobb egy�nis�ge D�gen (1200-53), kinek a zen-elm�lked�sr�l (zazen) sz�l� felfog�sa a mai napig ir�nyad�. Ugyanebben a korban m�k�d�tt Sinran (1173-1263), aki az indiai Amida-szutr�k �rtelm�ben az Amida-Buddha ir�nti h�v� bizalomra �p�t� Dzs�d� Sins�t alap�totta.

M�g a zen-buddhizmus az emberi t�rekv�s, a dzsiriki, 'saj�t er�' fontoss�g�t hangoztatta a szatori, 'megvil�gosod�s' el�r�se c�lj�b�l, addig Sinran kiz�r�lag a tarikibe, 'a m�sik erej�be', az Amida �rdemeibe �s irgalm�ba vetett hit sz�ks�gess�g�t hangoztatta. Jap�n legelterjedtebb buddhista felekezete ma is a Dzs�d� Sins�. Vet�lkedik vele a Nicsiren (1222-82) �ltal alap�tott �s r�la elnevezett felekezet, mely az indiai L�tusz-szutr�t tekinti v�gs� kinyilatkoztat�snak. - A Tokugava-korszakban a s�gunok szigor� �llami fel�gyelet al� helyezt�k a buddhista monostorokat, �s eszk�zk�nt haszn�lt�k f�l azokat a ker-ek felkutat�s�ra �s kiirt�s�ra. A Meidzsi-korszakban a Sint� lett �llamvall�s, �s a buddhizmus elnyomat�st szenvedett. A II. vh. ut�n az �sszes buddhista felekezet ism�t teljes vall�sszabads�gnak �rvend. -

3. A ›konfucianizmus is a k�na� kult�r�val egy�tt hatolt be Jap�nba, nem mint vall�s, hanem mint etika. Tan�t�s�b�l f�leg a feljebbval�k ir�nti tisztelet, az alattval�k ir�nti j�indulat, az egy�ttm�k�d�s �s az udvariass�g szelleme hatotta �t a jap�nok �let�t mind a mai napig. -

4. A nagy t�rsad. �s pol. v�ltoz�sok, melyek 1850-t�l alapjaiban r�zk�dtatt�k meg a jap�n t�rsad-at, sz�mos �j vall�s keletkez�s�hez vezettek. Ezeknek a legt�bbje a buddhizmusnak v. a sintoizmusnak valamilyen v�lfaja, de gyakran ker. elemeket is tartalmaz. Alap�t�ik nagy vall�si �lm�nyt�l ind�ttatott karizmatikus egy�nis�gek, kiknek k�vet�ib�l mozgalom sz�letett �s �j vall�si k�z�ss�g szervez�d�tt. K�zel 3000 ilyen �j vall�st tartanak sz�mon Jap�nban. H�veik �sszl�tsz�ma 20-30 milli�ra tehet�. A legfontosabbak: Tenri-kj�, 'az �gi igazs�g tana'. Alap�t�ja 1838: egy parasztasszony, Nakajama Miki (1798-1887). Egy Istent im�dnak, kit Ojagaminak, 'Sz�l�isten'-nek neveznek, az embereket pedig egyenjog� testv�reknek tekintik. Kiot� k�zel�ben �p�lt k�zpontjuk kis v�ross� n�tte ki mag�t. T�bb mint 2,5 milli� h�v�j�k van. - A PL-kj�dan, 'a t�k�letes szabads�g felekezete' alap�t�ja 1931: Miki Tokuharu (1871-1938) �s fia, Tokucsika (1900-83). E felekezet szerint az emberi �let: m�v�szet. Ez�rt az embernek szabadon ki kell fejlesztenie egy�nis�g�t a m�v�szet �s munka �ltal. Ez csak akkor lehets�ges, ha az ember feladja �nz�s�t, �s az emberis�g jav�ra dolgozik. Szint�n t�bb mint 2,5 milli� tagjuk van. -

A Szekai kj�szei-kj�, 'Vil�g�dv�z�t� tan' alap�t�ja 1931: Okada Mokicsi (1882-1955), a teremt� Isten f�ldi k�pvisel�j�nek vallotta mag�t, �s h�veit arra buzd�totta, hogy a f�ld�n teremts�k meg az igazs�g, j�s�g �s sz�ps�g orsz�g�t. H�rom k�zpontjuk gy�ny�r� m�zeumokkal rendelkezik. H�v�i sz�ma kb. 800 ezerre tehet�. - A Nicsiren felekezetb�l 1900 u. t�bb nagy vall�si mozgalom sz�letett. A f�bbek: Reij�kai, 'a lelkek bar�tainak t�rsas�ga', 1919: alap�t�ja Kubo Kakutar� (1892-1944). F� tana a halottak szellemei�rt v�gzett ima. T�bb mint 3 milli� tagja van. - A Riss�-k�szeikai, 'az igazs�g �s emberiess�g fel�leszt�s�nek t�rsas�ga' alap�t�i Nivano Nikkj� (1906-) �s Naganuma Mj�k� (1889-1957). Reij�kait�l szakadtak el, de k�vet�ik sz�m�val meghaladt�k azt. 1995: kb. 5,5 milli� tagja van. A halottak�rt v�gzett ima mellett a L�tusz-szutra �r�k Buddh�j�nak tisztelet�t, az emberi szem�lyis�g kialak�t�s�t �s a vil�gb�ke el�mozd�t�s�t tekinti feladat�nak. Jap�non k�v�l is elterjedt, �s k�sz a kereszt�nys�ggel val� egy�ttm�k�d�sre. - A Sz�ka-gakkai, '�rt�kteremt� tant�rsulat' alap�t�ja 1930: Makigucsi Cuneszabur� (1871-1944), felvir�goztat�ja pedig Toda Dzs�szei (1900-58). Ez a legelterjedtebb �j vall�s: 16 milli� h�v�t sz�ml�l. F� vall�sgyakorlata a L�tusz-szutra kezd� szavainak recit�l�sa. Nagy �nneps�gek, zar�ndoklatok, pomp�s sz�kh�zak, egyetemek, isk-k, foly�iratok, stb. mutatj�k a mozgalom �leterej�t. A jap�n pol. �letben is komoly szerepet j�tszik egy pol. p�rt alap�t�s�val. - Az �j vall�sok sz�let�se napjainkban is folytat�dik, �s n�h�ny esetben k�ros k�vetkezm�nyekkel j�rt. �gy az Aszahara S�k� �ltal alap�tott Oum Sinri-kj�, 'Aum igazs�g tan' 1995: azzal r�zta meg a jap�n t�rsad-at, hogy a vil�g k�zeli v�g�t v�r� tagjai m�rges g�zokat terjesztettek a f�ldalatti vas�t �llom�sain, �gy akart�k a Jap�n feletti uralmat kez�kbe ragadni, kritikusaikat pedig legyilkolt�k. Csoportjukat t�rv�nyileg betiltott�k �s vezet�s�g�k ellen elj�rtak, de mindenkit megd�bbentett, hogy fanatikus tanaik egyetemet v�gzett fiatalok k�z�tt is sok ezer k�vet�re tal�ltak. Ez a t�ny is mutatja Jap�n jelenlegi szellemi l�gk�r�nek instabilit�s�t.