A Mujina,  a borz r�gi jap�n elnevez�se. P�r r�gi�ban a tanukikkal, vagy p�lmasodr�kkal helyettes�tik. Tov�bbi zavarokat okoz, hogy n�h�ny ter�leten, a borzhoz hasonl� �llatokat, mind "maminak" h�vj�k. Emellett Tocsigi r�gi� egy r�sz�ben, a borzokat, a mos�medv�ket, �s a tanukikat, egyar�nt mudzsin�nak nevezik. A kavarod�s oka abban keresend�, hogy a r�gi id�kben v�lhet�leg sokszor �sszekevert�k a mujinat �s a tanukit, mivel r�n�z�sre ez a k�t �llat alig k�l�nb�ztethet� meg egym�st�l. Ahogy a tanuki �s kicune, �gy a mujina is egy alakv�lt�, embereket megtr�f�l�, pajkos l�ny. Lafcadio Hearn, egyik t�rt�nete r�v�n v�llt n�pszer�v� a mujina egy form�ja, az "arc n�lk�li szellem". Angol nyelvter�leten, helytelen�l mujinak�nt emlegetik, m�g az eredeti jap�n elnevez�se noppera-b�, ennek a j�kainak. Azonban a noppera-b�, nem csak borz, hanem m�s szellem is lehet, ami �tv�ltozott arc n�lk�li emberr�. A mujina apr�, fura, rakonc�tlan �llat, a jap�n folkl�rban. Term�szet�b�l fakad�an r�miszt�, de nem t�nylegesen rosszindulat�, vagy er�szakos l�nyek. Szeretnek b�rkib�l tr�f�t �zni, de k�l�n�sen a gonosz embereket k�nozz�k, azzal a c�llal, hogy az a t�bbiek sz�m�ra bolondnak t�nj�n. �gy gondolt�k, a mujina az alakv�lt�s �s a b�b�j nagymestere. Egy t�rt�net arr�l sz�mol be, hogy egy mujina, buddhista szerzetesnek �lc�zta mag�t, �s hat �vig �lt egy �reg kolostorban. Azt�n meggondolatlanul hagyta, hogy megl�ss�k a fark�t. A mujin�k is k�pesek bij�v�, azaz sok fark� �llatt� v�ltozni, a kicun�hez hasonl�an. Ezek k�z�l, leggyakrabban a h�t, vagy kilenc fark� egyedek t�nnek fel, �s �gy mint a r�k�kn�l, itt is a kilenc fark�ak a legkiv�l�bbak, legmisztikusabbak. A t�bb farokkal rendelkez� borzokat "kakunak" is nevezik. A kakuk a legkisebb bidzs�k, �s remek�l �lc�zz�k magukat a f�ldben, a f�ldm�gia mesterei. Nagyon neh�z eggyel is �sszefutni. A mujina f�ld alatt vad�szik zs�km�ny�ra, olyan m�don, hogy �ldozata alatt ki�s egy darab f�ldet, �s megv�rja am�g az a nyitott sz�j�ba pottyan.